Cégér

Minden vélemény számít!

A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy, vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet.

Például borbélyműhely előtt réztányér, szabóműhely előtt olló, tehát az általában használt eszközök vagy kompozíciója, esetleg a gyártott termék. Éttermek és kocsmák előtt a névadó tárgy (zöld hordó, arany szarvas stb.) lehetett kinn, mely lehetővé tette, hogy az írástudatlanok is messziről megláthassák a keresett üzletet, vagy iparost. A színes reklámfeliratok elterjedésével használata ma már inkább csak dekorációs jellegű.

Lehoczky János kovács Iparművész

2 hozzászólás
Lehoczky János
Ötvös, kovács iparművész.
Születési hely: Budapest
Születési dátum: 1942
Kiállítások az adatbázisban:
A vas metamorfózisa
Mestere: Bieber Károly kovács iparművész. 1974: nívódíj a Ferenczy Károly Múzeum belső kapujáért; 1976: nívódíj a Hilton Szálloda három kapujáért, rácsaiért; 1994: Ferenczy Noémi-díj; 1995: Magyar Művészetért díj. 1988-tól a szentendrei Péter-Pál Képző- és Iparművészeti Alkotóközösség és Galéria (1991-től Egyesület) alapító tagja. 1992-95: „kovácsolás” kurzust tart műhelyében a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatói részére. Szentendrén él. ~ az 1960-as években újraéledő kovácsművességnek, az eklektizáló formanyelvvel szakító, új utakat kereső kovácsműves alkotóknak meghatározó egyénisége. Pályája restaurátorként indult, majd 1965-től saját műhelyt alapított. A modern építészeti formák és a román kori vasmunkák tiszta szerkezetisége felé fordulva kezdte alkotni monumentális kovácsoltvas kapuit s rácsait, amelyeknél az absztrakt térplasztika irányába mutatóan aknázza ki a háromdimenziós geometrikus motívumok pozitív s negatív formajátékát. A kisművesség területén változatos cégéreket, kandelábereket, falikarokat készít. Jelentősek a műemlékekhez kapcsolódó rekonstrukciós és restaurátori munkái is, amelyeknél az adott történeti stílusjegyek másolása helyett a motívumkincs alkotó újragondolására helyezi a hangsúlyt.

Szentendrei Ferences Gimnázium térelválasztója.

Minden vélemény számít!

1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyűd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a Belügyminisztérium emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek.

Tovább a folytatáshoz →

Asszonyi Tamás szobrászata, érem és kisplasztika művészete.

Minden vélemény számít!

1956–60: budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium, mestere: Martsa István; 1960–65: MKF, mesterei: Szabó Iván, Pátzay Pál, Martsa István. 1966-tól kiállító művész. Érmeket első alkalommal 1968-ban állított ki. 1969 óta a szentendrei új művésztelepen él. 1981-ben Olaszországban járt ösztöndíjjal, 1985-ben Kambodzsában és Vietnamban tett tanulmányutat. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Díjak. 1969: II. Országos Kisplasztikai B., II. díj; 1969: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1970: Pest Megyei Tárlat, I. díj; 1974: Munkácsy-díj; 1976: V. Kisplasztikai B., I. díj; Debreceni Nyári Tárlat, I. díj; 1978: III. Indiai Triennálé, Újdelhi, a zsűri különdíja; 1981: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: A Magyar Művészetért díj.

 

Tovább a folytatáshoz →

Kovácsoltvas kapuk

Minden vélemény számít!

A kapu nyelvünkben elősorban kocsibejárót jelent, tehát nagyobb méretű ajtót, melyen kocsik, gépjárművek járnak keresztül. Van gazdasági udvarok és lakóházak udvarainak elzárására szolgáló kapu, azonkívül fő- és mellékkapu.A gazdasági udvarokhoz szolgáló kapuk rendszerint kerítésbe illeszkednek és fagerendákból vagy fémből készült vázon megerősített lécekből, deszkákból, vagy fémlemezből készülnek. A lakóházak kapui rendesen rámaműből állóak, a ház falába vannak beillesztve és a nekik szánt falnyílást teljesen kitöltik. Hol egy, hol két, sőt néha háromszárnyúak, Tovább a folytatáshoz →

Biztonsági Rácsok

Minden vélemény számít!

A mechanikai védelem a fizikai védelem része. Feladata, hogy akadályozza, lassítsa a védendő objektumba való illetéktelen behatolást és a védendő értékekhez történő illetéktelen hozzáférést. A mechanikai védelem ősidők óta létező “technika”, mely természetesen az idők folyamán fokozatosan fejlődött, és a kőakadályoktól, fa reteszektől, zárlakatoktól a mai modern rácsokig, biztonsági ajtókig páncélszekrényekig beszélhetünk fokozatairól. A mechanikai védelem leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a védelem /(dolog, ember/ érdekében bizonyos helyre való bejutás lehetőségét kívánjuk lassítani, vagy megakadályozni. Tovább a folytatáshoz →

A Belvárosi Szent Anna Templom kerítése

Minden vélemény számít!

Nagy kihívás volt munka, mert kellett megfelelni anyagi, korhűség és az arányosság vonatkozásban. A mai Szervita tér déli oldalán a főváros töröktől való felszabadítása után, 1689-ben telepedett meg a szervita rend, akik a négy pesti mecset legnagyobbikát, a Büjük-dzsámit kezdik használni. A rend 1717-ben kezdte új templomának, 1725-ben kolostorának építését. 1726-ban megvették Liegler Péter kovácsmestertől a 11-es számú házhelyet, azaz a mai teret. Az adásvételt a város azzal a kitétellel hagyta jóvá, hogy a telek örök időkre a rend tulajdonában marad, de azon nem építkezhetnek,

Tovább a folytatáshoz →

Csíkszentmihályi Róbert – Csobogó

Minden vélemény számít!

Csíkszentmihályi Róbert Kossuth-, és Munkácsy-díjas szobrászművész, Szentendre díszpolgára „Csobogó” szobrának ünnepélyes átadása április 14-én, pénteken 16 órakor volt a Dumtsa Jenő utca elején, az Apor híddal szemben. Köszöntőt mondott: dr. Dietz Ferenc polgármester, közreműködtek a Vujicsics Tihamér Zeneiskola növendékei. Az alkotás Papp Lajos kőfaragó, kőszobrász mester műhelyében, Kovács Endre díszműkovács és lakatos közreműködésével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre. Tovább a folytatáshoz →