A kapu nyelvünkben elsősorban kocsibejárót jelent, tehát nagyobb méretű ajtót, melyen kocsik, gépjárművek járnak keresztül. Van gazdasági udvarok és lakóházak udvarainak elzárására szolgáló kapu, azonkívül fő- és mellékkapu.A gazdasági udvarokhoz szolgáló kapuk rendszerint kerítésbe illeszkednek és fagerendákból vagy fémből készült vázon megerősített lécekből, deszkákból, vagy fémlemezből készülnek. A lakóházak kapui rendesen rámaműből állóak, a ház falába vannak beillesztve és a nekik szánt falnyílást teljesen kitöltik. Hol egy, hol két, sőt néha háromszárnyúak, melyek közül azonban a személyközlekedésre csak egyik szárny vagy egy abba illesztett kisebb ajtó a kapufia (fiókkapu) van beillesztve. Tágabb értelemben az emlékszerű épületnek főbejáróit szintén kapunak hívjuk, ha azokon esetleg kocsival nem is járunk át. Kényelmes közlekedést biztosító kapuknak legalább 2,50 méter szélesnek és 2,80 m magasnak kell lennie; akloknak, pajtáknak, színeknek, stb. kapui azonban 4,00, sőt több méter szélesek is és megfelelően magasak, míg a váraknak, emlékszerű épületeknek kapui az épület architektúrájától függően, még ennél sokkal nagyobb méretűek is lehetnek, írja a Pallas nagy lexikona.
Bemutatóként, néhány általunk készített kapu:
- Díszes kétszárnyú kapu
- Borospince kovácsolt rácsajtó
- Felülvilágítós kazettás kiskapu
- Egyerú, osztásos kétfelé eltólható vaskapu
- Szt. Flórián Galéria üzletház kovácsolt keretes cégtábla, kovácsolt betűkkel.
- Kazettás tolóokapu
- Polgármesteri Hivatal oldalbejárata
- Kovácsolt kiskapu
- Kovácsolt kétszányú nagykapu
- Fodrászat bejárata, szerényen kovácsolt kétszárnyú kapuja
- Kovácsolt kiskapu kutyusokkal
- Belvárosi Szt Anna templom oldalkapui
- Flórián üzletház főbejárata
- Családi ház kétszárnyú kovácsoltvas kapuja
- Kovácsolt kőkeretes kiskapu