A kapu nyelvünkben elsősorban kocsibejárót jelent, tehát nagyobb méretű ajtót, melyen kocsik, gépjárművek járnak keresztül. Van gazdasági udvarok és lakóházak udvarainak elzárására szolgáló kapu, azonkívül fő- és mellékkapu.A gazdasági udvarokhoz szolgáló kapuk rendszerint kerítésbe illeszkednek és fagerendákból vagy fémből készült vázon megerősített lécekből, deszkákból, vagy fémlemezből készülnek. A lakóházak kapui rendesen rámaműből állóak, a ház falába vannak beillesztve és a nekik szánt falnyílást teljesen kitöltik. Hol egy, hol két, sőt néha háromszárnyúak, melyek közül azonban a személyközlekedésre csak egyik szárny vagy egy abba illesztett kisebb ajtó a kapufia (fiókkapu) van beillesztve. Tágabb értelemben az emlékszerű épületnek főbejáróit szintén kapunak hívjuk, ha azokon esetleg kocsival nem is járunk át. Kényelmes közlekedést biztosító kapuknak legalább 2,50 méter szélesnek és 2,80 m magasnak kell lennie; akloknak, pajtáknak, színeknek, stb. kapui azonban 4,00, sőt több méter szélesek is és megfelelően magasak, míg a váraknak, emlékszerű épületeknek kapui az épület architektúrájától függően, még ennél sokkal nagyobb méretűek is lehetnek, írja a Pallas nagy lexikona.
Bemutatóként, néhány általunk készített kapu:
- Kovácsolt kétszányú nagykapu
- Felülvilágítós kazettás kiskapu
- Polgármesteri Hivatal oldalbejárata
- Családi ház kétszárnyú kovácsoltvas kapuja
- Kovácsolt kiskapu kutyusokkal
- Díszes kétszárnyú kapu
- Szt. Flórián Galéria üzletház kovácsolt keretes cégtábla, kovácsolt betűkkel.
- Kovácsolt kőkeretes kiskapu
- Fodrászat bejárata, szerényen kovácsolt kétszárnyú kapuja
- Egyerú, osztásos kétfelé eltólható vaskapu
- Flórián üzletház főbejárata
- Belvárosi Szt Anna templom oldalkapui
- Kovácsolt kiskapu
- Kazettás tolóokapu
- Borospince kovácsolt rácsajtó