Cégér

Írta:   - 2015.08.15 | Nincs megjegyzés

Cégér

A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy, vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet.

Például borbélyműhely előtt réztányér, szabóműhely előtt olló, tehát az általában használt eszközök vagy kompozíciója, esetleg a gyártott termék. Éttermek és kocsmák előtt a névadó tárgy (zöld hordó, arany szarvas stb.) lehetett kinn, mely lehetővé tette, hogy az írástudatlanok is messziről megláthassák a keresett üzletet, vagy iparost. A színes reklámfeliratok elterjedésével használata ma már inkább csak dekorációs jellegű.

Tovább

Lehoczky János kovács Iparművész

Írta:   - 2015.07.15 | 2 hozzászólás

Lehoczky János kovács Iparművész
Lehoczky János
Ötvös, kovács iparművész.
Születési hely: Budapest
Születési dátum: 1942
Kiállítások az adatbázisban:
A vas metamorfózisa
Mestere: Bieber Károly kovács iparművész. 1974: nívódíj a Ferenczy Károly Múzeum belső kapujáért; 1976: nívódíj a Hilton Szálloda három kapujáért, rácsaiért; 1994: Ferenczy Noémi-díj; 1995: Magyar Művészetért díj. 1988-tól a szentendrei Péter-Pál Képző- és Iparművészeti Alkotóközösség és Galéria (1991-től Egyesület) alapító tagja. 1992-95: “kovácsolás” kurzust tart műhelyében a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatói részére. Szentendrén él. ~ az 1960-as években újraéledő kovácsművességnek, az eklektizáló formanyelvvel szakító, új utakat kereső kovácsműves alkotóknak meghatározó egyénisége. Pályája restaurátorként indult, majd 1965-től saját műhelyt alapított. A modern építészeti formák és a román kori vasmunkák tiszta szerkezetisége felé fordulva kezdte alkotni monumentális kovácsoltvas kapuit s rácsait, amelyeknél az absztrakt térplasztika irányába mutatóan aknázza ki a háromdimenziós geometrikus motívumok pozitív s negatív formajátékát. A kisművesség területén változatos cégéreket, kandelábereket, falikarokat készít. Jelentősek a műemlékekhez kapcsolódó rekonstrukciós és restaurátori munkái is, amelyeknél az adott történeti stílusjegyek másolása helyett a motívumkincs alkotó újragondolására helyezi a hangsúlyt.
Tovább

Szentendrei Ferences Gimnázium térelválasztója.

Írta:   - 2014.02.17 | Nincs megjegyzés

Szentendrei Ferences Gimnázium térelválasztója.

1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyűd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a Belügyminisztérium emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek.

Tovább

Asszonyi Tamás szobrászata, érem és kisplasztika művészete.

Írta:   - 2014.01.31 | Nincs megjegyzés

Asszonyi Tamás szobrászata, érem és kisplasztika művészete.

1956–60: budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium, mestere: Martsa István; 1960–65: MKF, mesterei: Szabó Iván, Pátzay Pál, Martsa István. 1966-tól kiállító művész. Érmeket első alkalommal 1968-ban állított ki. 1969 óta a szentendrei új művésztelepen él. 1981-ben Olaszországban járt ösztöndíjjal, 1985-ben Kambodzsában és Vietnamban tett tanulmányutat. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Díjak. 1969: II. Országos Kisplasztikai B., II. díj; 1969: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1970: Pest Megyei Tárlat, I. díj; 1974: Munkácsy-díj; 1976: V. Kisplasztikai B., I. díj; Debreceni Nyári Tárlat, I. díj; 1978: III. Indiai Triennálé, Újdelhi, a zsűri különdíja; 1981: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: A Magyar Művészetért díj.

 

Tovább

Kovácsoltvas kapuk

Írta:   - 2014.01.29 | Nincs megjegyzés

Kovácsoltvas kapuk

A kapu nyelvünkben elősorban kocsibejárót jelent, tehát nagyobb méretű ajtót, melyen kocsik, gépjárművek járnak keresztül. Van gazdasági udvarok és lakóházak udvarainak elzárására szolgáló kapu, azonkívül fő- és mellékkapu.A gazdasági udvarokhoz szolgáló kapuk rendszerint kerítésbe illeszkednek és fagerendákból vagy fémből készült vázon megerősített lécekből, deszkákból, vagy fémlemezből készülnek. A lakóházak kapui rendesen rámaműből állóak, a ház falába vannak beillesztve és a nekik szánt falnyílást teljesen kitöltik. Hol egy, hol két, sőt néha háromszárnyúak,

Tovább