Csíkszentmihályi Róbert művészete

Írta:   - 2017.03.12 | Nincs megjegyzés

Csíkszentmihályi Róbert művészete

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Apja fiumei magyar konzul fia, aki olasz iskolába járt, s Olaszországból nősült, Budapesten telepedtek meg, 1940-ben itt született Csíkszentmihályi Róbert, nehéz körülmények közt éltek, mert apját a háború végén két és fél évre „málenkíj robotra” vitték Ukrajnába. A művész már gyermekkorában nagy hajlandóságot mutatott a rajz és a festés iránt, ezért szülei a Török utcai Képzőművészeti Középiskolába adták, ahol bekerült a díszítő szobrász tagozatra. Ezután a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, de csak majd két év múltán nyert felvételt, addig díszítő szobrászattal foglalkozott, saját bevallása szerint nem nagyon kedvelte e területet, de nagyon sok hasznos tapasztalatot szerzett.

A Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál és Szabó Iván voltak a mesterei, 1965-ben diplomázott. Pályakezdő éveiben kialakult benne, hogy leginkább a szobrászathoz vonzódik, nagy hatással voltak rá Borsos Miklós, Medgyessy Ferenc figurális kompozíciói. Tanulmányútjai is gazdag tapasztalatokhoz juttatták, járt Rómában (1972, 1978, 1982), Indiában (1980), Görögországban (1980), Svédországban (1982).

Tovább

Cégér

Írta:   - 2015.08.15 | Nincs megjegyzés

Cégér

A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy, vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet.

Például borbélyműhely előtt réztányér, szabóműhely előtt olló, tehát az általában használt eszközök vagy kompozíciója, esetleg a gyártott termék. Éttermek és kocsmák előtt a névadó tárgy (zöld hordó, arany szarvas stb.) lehetett kinn, mely lehetővé tette, hogy az írástudatlanok is messziről megláthassák a keresett üzletet, vagy iparost. A színes reklámfeliratok elterjedésével használata ma már inkább csak dekorációs jellegű.

Tovább

Lehoczky János kovács Iparművész

Írta:   - 2015.07.15 | 2 hozzászólás

Lehoczky János kovács Iparművész
Lehoczky János
Ötvös, kovács iparművész.
Születési hely: Budapest
Születési dátum: 1942
Kiállítások az adatbázisban:
A vas metamorfózisa
Mestere: Bieber Károly kovács iparművész. 1974: nívódíj a Ferenczy Károly Múzeum belső kapujáért; 1976: nívódíj a Hilton Szálloda három kapujáért, rácsaiért; 1994: Ferenczy Noémi-díj; 1995: Magyar Művészetért díj. 1988-tól a szentendrei Péter-Pál Képző- és Iparművészeti Alkotóközösség és Galéria (1991-től Egyesület) alapító tagja. 1992-95: “kovácsolás” kurzust tart műhelyében a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatói részére. Szentendrén él. ~ az 1960-as években újraéledő kovácsművességnek, az eklektizáló formanyelvvel szakító, új utakat kereső kovácsműves alkotóknak meghatározó egyénisége. Pályája restaurátorként indult, majd 1965-től saját műhelyt alapított. A modern építészeti formák és a román kori vasmunkák tiszta szerkezetisége felé fordulva kezdte alkotni monumentális kovácsoltvas kapuit s rácsait, amelyeknél az absztrakt térplasztika irányába mutatóan aknázza ki a háromdimenziós geometrikus motívumok pozitív s negatív formajátékát. A kisművesség területén változatos cégéreket, kandelábereket, falikarokat készít. Jelentősek a műemlékekhez kapcsolódó rekonstrukciós és restaurátori munkái is, amelyeknél az adott történeti stílusjegyek másolása helyett a motívumkincs alkotó újragondolására helyezi a hangsúlyt.
Tovább

Szentendrei Ferences Gimnázium térelválasztója.

Írta:   - 2014.02.17 | Nincs megjegyzés

Szentendrei Ferences Gimnázium térelválasztója.

1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyűd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a Belügyminisztérium emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek.

Tovább

Asszonyi Tamás szobrászata, érem és kisplasztika művészete.

Írta:   - 2014.01.31 | Nincs megjegyzés

Asszonyi Tamás szobrászata, érem és kisplasztika művészete.

1956–60: budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium, mestere: Martsa István; 1960–65: MKF, mesterei: Szabó Iván, Pátzay Pál, Martsa István. 1966-tól kiállító művész. Érmeket első alkalommal 1968-ban állított ki. 1969 óta a szentendrei új művésztelepen él. 1981-ben Olaszországban járt ösztöndíjjal, 1985-ben Kambodzsában és Vietnamban tett tanulmányutat. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Díjak. 1969: II. Országos Kisplasztikai B., II. díj; 1969: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1970: Pest Megyei Tárlat, I. díj; 1974: Munkácsy-díj; 1976: V. Kisplasztikai B., I. díj; Debreceni Nyári Tárlat, I. díj; 1978: III. Indiai Triennálé, Újdelhi, a zsűri különdíja; 1981: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: A Magyar Művészetért díj.

 

Tovább