Csíkszentmihályi Róbert művészete
Életútja, munkássága[szerkesztés]
Apja fiumei magyar konzul fia, aki olasz iskolába járt, s Olaszországból nősült, Budapesten telepedtek meg, 1940-ben itt született Csíkszentmihályi Róbert, nehéz körülmények közt éltek, mert apját a háború végén két és fél évre „málenkíj robotra” vitték Ukrajnába. A művész már gyermekkorában nagy hajlandóságot mutatott a rajz és a festés iránt, ezért szülei a Török utcai Képzőművészeti Középiskolába adták, ahol bekerült a díszítő szobrász tagozatra. Ezután a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, de csak majd két év múltán nyert felvételt, addig díszítő szobrászattal foglalkozott, saját bevallása szerint nem nagyon kedvelte e területet, de nagyon sok hasznos tapasztalatot szerzett.
A Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál és Szabó Iván voltak a mesterei, 1965-ben diplomázott. Pályakezdő éveiben kialakult benne, hogy leginkább a szobrászathoz vonzódik, nagy hatással voltak rá Borsos Miklós, Medgyessy Ferenc figurális kompozíciói. Tanulmányútjai is gazdag tapasztalatokhoz juttatták, járt Rómában (1972, 1978, 1982), Indiában (1980), Görögországban (1980), Svédországban (1982).
TovábbCégér
A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy, vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet.
Például borbélyműhely előtt réztányér, szabóműhely előtt olló, tehát az általában használt eszközök vagy kompozíciója, esetleg a gyártott termék. Éttermek és kocsmák előtt a névadó tárgy (zöld hordó, arany szarvas stb.) lehetett kinn, mely lehetővé tette, hogy az írástudatlanok is messziről megláthassák a keresett üzletet, vagy iparost. A színes reklámfeliratok elterjedésével használata ma már inkább csak dekorációs jellegű.
Lehoczky János kovács Iparművész
A vas metamorfózisa
Szentendrei Ferences Gimnázium térelválasztója.
1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyűd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a Belügyminisztérium emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek.
TovábbAsszonyi Tamás szobrászata, érem és kisplasztika művészete.
1956–60: budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium, mestere: Martsa István; 1960–65: MKF, mesterei: Szabó Iván, Pátzay Pál, Martsa István. 1966-tól kiállító művész. Érmeket első alkalommal 1968-ban állított ki. 1969 óta a szentendrei új művésztelepen él. 1981-ben Olaszországban járt ösztöndíjjal, 1985-ben Kambodzsában és Vietnamban tett tanulmányutat. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Díjak. 1969: II. Országos Kisplasztikai B., II. díj; 1969: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1970: Pest Megyei Tárlat, I. díj; 1974: Munkácsy-díj; 1976: V. Kisplasztikai B., I. díj; Debreceni Nyári Tárlat, I. díj; 1978: III. Indiai Triennálé, Újdelhi, a zsűri különdíja; 1981: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: A Magyar Művészetért díj.
