Home

Csíkszentmihályi Róbert művészete

Írta:   - 2017.03.12 in Blog, Featured, Művészekkel alkotott munkák | Nincs megjegyzés

Csíkszentmihályi Róbert művészete

Életútja, munkássága[szerkesztés] Apja fiumei magyar konzul fia, aki olasz iskolába járt, s Olaszországból nősült, Budapesten telepedtek meg, 1940-ben itt született Csíkszentmihályi Róbert, nehéz körülmények közt éltek, mert apját a háború végén két és fél évre „málenkíj robotra” vitték Ukrajnába. A művész már gyermekkorában nagy hajlandóságot mutatott a rajz és a festés iránt, ezért szülei a Török utcai Képzőművészeti Középiskolába adták, ahol bekerült a díszítő szobrász tagozatra. Ezután a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, de csak majd két év múltán nyert felvételt, addig díszítő szobrászattal foglalkozott, saját bevallása szerint nem nagyon kedvelte e területet, de nagyon sok hasznos tapasztalatot szerzett. A Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál és Szabó Iván voltak a mesterei, 1965-ben diplomázott. Pályakezdő éveiben kialakult benne, hogy leginkább a szobrászathoz vonzódik, nagy hatással voltak rá Borsos Miklós, Medgyessy Ferenc figurális kompozíciói. Tanulmányútjai is gazdag tapasztalatokhoz juttatták, járt Rómában (1972, 1978, 1982), Indiában (1980), Görögországban (1980), Svédországban...

tovább

Cégér

Írta:   - 2015.08.15 in Blog, Featured | Nincs megjegyzés

Cégér

A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy, vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet. Például borbélyműhely előtt réztányér, szabóműhely előtt olló, tehát az általában használt eszközök vagy kompozíciója, esetleg a gyártott termék. Éttermek és kocsmák előtt a névadó tárgy (zöld hordó, arany szarvas stb.) lehetett kinn, mely lehetővé tette, hogy az írástudatlanok is messziről megláthassák a keresett üzletet, vagy iparost. A színes reklámfeliratok elterjedésével használata ma már inkább csak dekorációs...

tovább

Lehoczky János kovács Iparművész

Írta:   - 2015.07.15 in Blog, Featured | 2 hozzászólás

Lehoczky János kovács Iparművész

Lehoczky János Ötvös, kovács iparművész. Születési hely: Budapest Születési dátum: 1942 Kiállítások az adatbázisban: A vas metamorfózisa Mestere: Bieber Károly kovács iparművész. 1974: nívódíj a Ferenczy Károly Múzeum belső kapujáért; 1976: nívódíj a Hilton Szálloda három kapujáért, rácsaiért; 1994: Ferenczy Noémi-díj; 1995: Magyar Művészetért díj. 1988-tól a szentendrei Péter-Pál Képző- és Iparművészeti Alkotóközösség és Galéria (1991-től Egyesület) alapító tagja. 1992-95: “kovácsolás” kurzust tart műhelyében a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatói részére. Szentendrén él. ~ az 1960-as években újraéledő kovácsművességnek, az eklektizáló formanyelvvel szakító, új utakat kereső kovácsműves alkotóknak meghatározó egyénisége. Pályája restaurátorként indult, majd 1965-től saját műhelyt alapított. A modern építészeti formák és a román kori vasmunkák tiszta szerkezetisége felé fordulva kezdte alkotni monumentális kovácsoltvas kapuit s rácsait, amelyeknél az absztrakt térplasztika irányába mutatóan aknázza ki a háromdimenziós geometrikus motívumok pozitív s negatív formajátékát. A kisművesség területén változatos cégéreket, kandelábereket, falikarokat készít. Jelentősek a műemlékekhez kapcsolódó rekonstrukciós és restaurátori munkái is, amelyeknél az adott történeti stílusjegyek másolása helyett a motívumkincs alkotó újragondolására helyezi a...

tovább

Szentendrei Ferences Gimnázium térelválasztója.

Írta:   - 2014.02.17 in Biztonsági rácsok, Featured | Nincs megjegyzés

Szentendrei Ferences Gimnázium térelválasztója.

1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyűd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a Belügyminisztérium emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött. A kezdetek 1950-ben a rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar – nem lévén ferences tanár – a különböző szerzetesrendekből állt össze. 1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézmény. 1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskola jelvénye. Az építkezések 1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának. Ekkor léptünk be, az Ányos atya által megálmodott és a diákokkal elkészített naphimnusz nevű világítóablak, átalakítása (kisebb méretűvé alakítása) restaurálásával, festésével, szines üvegek pótlásával, mely az áthelyezésnek elengedhetetlen része volt Naphimnus világitó térelválasztó A Gimnázium kápolnája C sendőrlaktany kapuja Láttkép a Gimnáziumra Korláz Ányos Atya domborműveivel                                            ...

tovább

Asszonyi Tamás szobrászata, érem és kisplasztika művészete.

Írta:   - 2014.01.31 in Blog, Featured, Művészekkel alkotott munkák | Nincs megjegyzés

Asszonyi Tamás szobrászata, érem és kisplasztika művészete.

1956–60: budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium, mestere: Martsa István; 1960–65: MKF, mesterei: Szabó Iván, Pátzay Pál, Martsa István. 1966-tól kiállító művész. Érmeket első alkalommal 1968-ban állított ki. 1969 óta a szentendrei új művésztelepen él. 1981-ben Olaszországban járt ösztöndíjjal, 1985-ben Kambodzsában és Vietnamban tett tanulmányutat. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Díjak. 1969: II. Országos Kisplasztikai B., II. díj; 1969: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1970: Pest Megyei Tárlat, I. díj; 1974: Munkácsy-díj; 1976: V. Kisplasztikai B., I. díj; Debreceni Nyári Tárlat, I. díj; 1978: III. Indiai Triennálé, Újdelhi, a zsűri különdíja; 1981: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: A Magyar Művészetért díj.     P. Szabó Ernő így összegzi munkásságát: „Indulásának első munkái főként a magyar szobrászat Ferenczy Béni–Borsos Miklós nevével fémjelzett vonulatához kötődtek, majd Vigh Tamás és Kiss Nagy András újító törekvéseiből merített bátorítást a továbblépéshez. Az éremművészet magyarországi megújításának egyik legkövetkezetesebb képviselőjeként, az érem plasztikai értékeinek tudatos kutatójaként indult a hatvanas évek második felében, jelentősen hozzájárulva a magyar szobrászat egészének megújulásához is. A hetvenes évek közepén készített ironikus-önironikus műveivel, a többi között az 1976-os Éremépítő szekrénnyel a műfaj kliséinek, kiürült szimbólumainak elvetése, erőteljes, egyéni megoldások alkalmazása, a műfaj törvényszerűségeinek érvényesítése mellett érvel (…). Későbbi periódusainak egyre letisztultabb, a szentendrei építészeti-műemléki környezetből is táplálkozó, de azzal csak közvetett kapcsolatban lévő formavilága a pálya első szakaszának következetes folytatásaként-kiteljesítéseként tekinthető; alakulásában a játékosság, a humor iránti igény érvényesülése mindvégig fontos szerepet játszott. A munkássága kezdetén felbukkant, antik torzókra emlékeztető motívum tovább él a nyolcvanas-kilencvenes évek alkotásaiban is, átalakulásai-torzulásai a művészi eszmények és a valóság konfliktusának tudatos vállalására utalnak. Az érmészet mellett kisplasztikákat, köztéri műveket is készít.” Első egyéni kiállítása 1970-ben volt a budapesti Derkovits Teremben. Ettől kezdve folyamatosan kiállít, sokszor feleségével, Jávor Piroskával vagy szentendrei művésztársaival közösen. A következőkben csak legjelentősebb egyéni kiállításait említjük. 1978: MNG; 1983: Magyar Kultúra Háza, Berlin; Műhely Galéria, Szentendre; 1984: Atelier Mensch, Hamburg; 1993: Magyar Kultúra Háza, Stuttgart. Mindemellett a kisplasztikai és érembiennálék rendszeres résztvevője, nemegyszer díjazottja is. Köztéri művei domborművek, szobrok, díszkutak formájában az ország számos településén megtalálhatók. A legjelentősebbek: kőszobor (1967, Székesfehérvár, Ybl Miklós lakótelep); díszkút (mészkő, bronz, 1968, Szolnok, MÁV-kórház); dombormű (mészkő, 1971, Bp., Népszínház utca); dombormű (mészkő, 1974, Kristóf tér); dombormű (bronz, 1974, Aranykéz utca); plasztika (öntöttvas, 1974, Ganz utca); dombormű (bronz, 1975, Pécs); szökőkút (mészkő, vas, 1976, Gödöllő); Károlyi Mihály-emléktábla (bronz, 1978, Parád); díszkút (mészkő, Tatabánya); ivókút (mészkő, kovácsoltvas, 1980, Szentendre); dombormű (mészkő, ólom, 1980); díszkút (mészkő, 1980); szökőkút (mészkő, vas, 1981, Kaposvár); 1956-os emlékplasztika (bronz, 1994, Salgótarján). Műveit az alábbi közgyűjtemények őrzik: Báthory István M. (Nyírbátor); Ferenczy M. (Szentendre); Helytörténeti M. (Várpalota); Liszt Ferenc M. (Sopron); MNG; Modern Magyar Képtár, JPM (Pécs); Museum of American History (Washington D. C.); Münzkabinett (München); The British Museum (London); Városi Képtár (Drezda). ASSZONYI TAMÁS szobrász – érméi.+ köztéri kútja helyreállítása                ...

tovább

Kovácsoltvas kapuk

Írta:   - 2014.01.29 in Blog, Featured | Nincs megjegyzés

Kovácsoltvas kapuk

A kapu nyelvünkben elősorban kocsibejárót jelent, tehát nagyobb méretű ajtót, melyen kocsik, gépjárművek járnak keresztül. Van gazdasági udvarok és lakóházak udvarainak elzárására szolgáló kapu, azonkívül fő- és mellékkapu.A gazdasági udvarokhoz szolgáló kapuk rendszerint kerítésbe illeszkednek és fagerendákból vagy fémből készült vázon megerősített lécekből, deszkákból, vagy fémlemezből készülnek. A lakóházak kapui rendesen rámaműből állóak, a ház falába vannak beillesztve és a nekik szánt falnyílást teljesen kitöltik. Hol egy, hol két, sőt néha háromszárnyúak…

tovább

Biztonsági Rácsok

Írta:   - 2014.01.28 in Blog, Featured | Nincs megjegyzés

Biztonsági Rácsok

A mechanikai védelem a fizikai védelem része. Feladata, hogy akadályozza, lassítsa a védendő objektumba való illetéktelen behatolást és a védendő értékekhez történő illetéktelen hozzáférést. A mechanikai védelem ősidők óta létező “technika”, mely természetesen az idők folyamán fokozatosan fejlődött, és a kőakadályoktól, fa reteszektől, zárlakatoktól a mai modern rácsokig, biztonsági ajtókig páncélszekrényekig beszélhetünk fokozatairól. A mechanikai védelem leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a védelem /(dolog, ember/ érdekében bizonyos helyre való bejutás lehetőségét kívánjuk lassítani, vagy megakadályozni. A mechanikai védelem célja az „akadályképzés”, a leendő elkövető közvetett elriasztása a cselekmény elkövetésétől azzal, hogy leküzdése sok időt vesz igénybe, és speciális felkészültséget igényel. A mechanikai védelem első feladata tehát az elkövető “lassítása, akadályozása”   Díszes ablakrács virággal Biztonsági apácamintás jellegű ablakrács Polgármesteri bizt rács Egyszerű mintás biztonsági ablakrács Robosztus ablakrács...

tovább

A Belvárosi Szent Anna Templom kerítése

Írta:   - 2013.10.25 in Blog, Featured | Nincs megjegyzés

A Belvárosi Szent Anna Templom kerítése

Nagy kihívás volt munka, mert kellett megfelelni anyagi, korhűség és az arányosság vonatkozásban. A mai Szervita tér déli oldalán a főváros töröktől való felszabadítása után, 1689-ben telepedett meg a szervita rend, akik a négy pesti mecset legnagyobbikát, a Büjük-dzsámit kezdik használni. A rend 1717-ben kezdte új templomának, 1725-ben kolostorának építését. 1726-ban megvették Liegler Péter kovácsmestertől a 11-es számú házhelyet, azaz a mai teret. Az adásvételt a város azzal a kitétellel hagyta jóvá, hogy a telek örök időkre a rend tulajdonában marad, de azon nem építkezhetnek, csak vallásos emlékművet emelhetnek. Így is történt: 1729-ben felállították a barokk Mária-oszlopot a templom homlokzata előtt.Az építkezéseket az eredeti tervező, Hölbling János halálát követően az építésvezető Pauer János György fejezte be 1732-re; a templomhoz csatlakozó kétszintes, zárt udvart körülvevő kolostorépület csak 1772-re készült el. A templom eredetileg egyszerű, pilaszterekkel tagolt, kétszintes barokk homlokzatot és egyszintes, hagymasisakos tornyot kapott; a kolostor egyszerű, kissé hátrébb húzott homlokzatát csak a szobordíszes, közvetlenül a templom mellett nyíló kapu tett változatosabbá.A templom és a kolostor 1849 májusában, Pest Heinrich Hentzi általi bombázásában súlyos sérüléseket szenvedett. A kolostort teljesen újjáépítették 1871-74 között Diescher József vezetésével, aki egy vonalba hozta a homlokzatot a temploméval, és a két épületnek közös homlokzatot komponált. A kolostor homlokzata egy háromtengelyes összekötő szakasz közbeiktatásával megismételte a templomét, ugyanolyan párkányos lezárással.A második világháborút követően a kolostort először a földszintig, majd teljesen elbontották. Felmerült a homlokzat barokk állapotának helyreállítása, de ez végül nem történt meg, csak az oldalhomlokzatokon, kibontva a lant alakú, különleges ablakokat. A templom homlokzatát 1970-77 között helyreállították, elbontva a Városháza utcai oldalhoz csatlakozó, kétszintes, a háborúban megsérült üzletsort. 1976-ra az egykori kolostor helyére, a templomot L alakban körülölelve felépült a Belvárosi Távbeszélő Központ épülete, Jeney Lajos és Bán Ferenc (BVTV) tervei alapján. (Forrás: Wikipedia)   Oldalbejárók a sekrestyéhez Kerítés a kiskapu felől Kerités kiskapuval Sarok részlet kerítés befordulása a templomhoz Mintázat...

tovább

Kulcsmásolás nagy választékban. Munkák

Írta:   - 2013.10.15 in Blog, Egyéb munkák, Featured | Nincs megjegyzés

Kulcsmásolás nagy választékban. Munkák

Lakáskulcsok. pontfuratos kulcsok Dupla tollú kulcsok Szekrény és postaláda kulcsok Páncélszekrény kulcsok Autókulcsok Transporderes autókulcsok Lapján mart kulcsok Öreg zárkulcsok akár öntéssel is A kulcs Egy zárat nyitó eszköz. A család minden tagja kap egy kulcsot a lakáshoz. A kulcsot kétszer kell elfordítani ahhoz, hogy kinyíljon az ajtó. A kis ládika kulcsa a fiókban van bezárva. Eredet [kulcs < ómagyar: kulcs < ősmagyar: kólcs, kalincs (kulcs, kilincs) < dravida: kilittu (kulcsol < rugót összenyom) < kilu (rugó)] Képek: Nyerskulcsok Speciális kulcsmásoló gépek. Öntőmintával készitett kulcs 70 éves ajtózárba készült másolat. Szekrény és duplatollú kulcsok     További részletezés 1. Zár nyílásába beleillő eszköz, amely fémből készül. Zárat nyitó és csukó eszköz, amelynek egyik vége egyedi alakú, így alkalmas a zár nyelvének mozdítására. A kulcs nyelve beleillik a zárba. A kulcsot le kell másoltatni a kulcsmásolónál. 2. Működtető eszköz, amely ilyen (1) alakú. A kulccsal egy szerkezet rugója, mozgató alkatrésze húzható fel. A játék rugója egy kulccsal húzható fel. A falióra kulcsa felhúzza az órát mozgató rugót. 3. Műszaki: Kéziszerszám; csavarfej-méretű és alakú eszköz csavarok és csavaranyák meghúzására vagy meglazítására. A kulcsok méret szerint számozva vannak. A szerelő a tízes kulcsot veszi a kezébe. 4. Zene: Hangoló csavar; húros hangszer húrjainak kifeszítésére, hangolására szolgáló csavaró eszköz. A zenész állít a citera kulcsain. A zongorahangoló a zongora kulcsait állítja be. 5. Zene: Hangoló fakúp, amely egy hegedű vagy más hasonló húros, vonós hangszer húrjainak kifeszítésére szolgál, és a hangszer nyakánál található. A hegedűművész húz egy picit a kulcsokon a fellépés előtt. A zenész vonójával próbálgatja akulccsal meghúzott húr hangzását. 6. Átvitt értelemben: Fontos hely; egy földrajzi pont, hely, helység, például: hegytető, vár, város, amelynek birtoklása egy nagyobb terület, vidék elfoglalását, meghódítását, ellenőrzését teszi lehetővé. A meredek hegyen épült várat tartják a környék kulcsának. Az ország kulcsa a főváros. 7. Átvitt értelemben: Megoldó eszköz; titkos írás megoldására, megfejtésére szolgáló utasítás, ábra vagy képlet. A kém többféle kulcsot is használ üzeneteiben. Az egyik kulcs a Bibliával kapcsolatos. 8. Átvitt értelemben: Egy dolog nyitja; egy olyan tény, körülmény, amely megfejt, megmagyaráz, nyilvánvalóvá tesz egy állapotot, dolgot, jelenséget, helyzetet, körülményt, illetve olyan mód, lehetőség, amely révén egy helyzetet meg lehet oldani. A helyzet kulcsa a gyors cselekvés. A tanár tapasztalatból ismeri a jó oktatás kulcsát. 9. Átvitt értelemben, iskolai: Kész megoldás, ami egy teszt, feladat helyes válaszait tartalmazza. A tanár ismeri a dolgozatban feladott tesztkérdések kulcsát. A tanár vigyáz arra, hogy a tanulók ne tudják meg a kulcsot a tesztírás előtt. A nyelvkönyv végén van a gyakorló feladatok kulcsa, így a tanuló le tudja ellenőrizni válaszainak helyességét. 10. Átvitt értelemben, hivatalos: Számítási táblázat; egy fizetési, szolgáltatási kötelezettség, díj mértékének, nagyságának vagy egy juttatás elosztási arányának megállapításakor alkalmazott számítási alap, illetve ezt az alapot feltüntető táblázat. A fizetések kiszámításánál figyelembe veszik szolgálati idő szerinti kulcsot. A kulcsot a bérszámfejtő programba is beépítették. 11. Átvitt értelemben, zene: Előíró jel, amely a hangjegyek olvasásmódját, magassági értékét határozza meg a kottában található vonalrendszer elején. A kotta elején egy kacskaringós kulcs látható. A zenész a kulcsnak megfelelően szólaltatja meg a dallamot. (Forrás WikiSzótár) ...

tovább

Csíkszentmihályi Róbert – Csobogó

Írta:   - 2013.04.14 in Blog, Featured, Művészekkel alkotott munkák | Nincs megjegyzés

Csíkszentmihályi Róbert – Csobogó

Csíkszentmihályi Róbert Kossuth-, és Munkácsy-díjas szobrászművész, Szentendre díszpolgára „Csobogó” szobrának ünnepélyes átadása április 14-én, pénteken 16 órakor volt a Dumtsa Jenő utca elején, az Apor híddal szemben. Köszöntőt mondott: dr. Dietz Ferenc polgármester, közreműködtek a Vujicsics Tihamér Zeneiskola növendékei. Az alkotás Papp Lajos kőfaragó, kőszobrász mester műhelyében, Kovács Endre díszműkovács és lakatos közreműködésével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.Minden városlakót szeretettel vártak az eseményre! (Szentendrei Hírek nyomán) Csobogó látképe, gyermek szemével Csíkszentmihályi Róbert Apja fiumei magyar konzul fia, aki olasz iskolába járt, s Olaszországból nősült, Budapesten telepedtek meg, 1940-ben itt született Csíkszentmihályi Róbert, nehéz körülmények közt éltek, mert apját a háború végén két és fél évre „málenkij robotra” vitték Ukrajnába. A művész már gyermekkorában nagy hajlandóságot mutatott a rajz és a festés iránt, ezért szülei a Török utcai Képzőművészeti Középiskolába adták, ahol bekerült a díszítő szobrász tagozatra. Ezután a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, de csak majd két év múltán nyert felvételt, addig díszítő szobrászattal foglalkozott, saját bevallása szerint nem nagyon kedvelte e területet, de nagyon sok hasznos tapasztalatot szerzett.A Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál és Szabó Iván voltak a mesterei, 1965-ben diplomázott. Pályakezdő éveiben kialakult benne, hogy leginkább a szobrászathoz vonzódik, nagy hatással voltak rá Borsos Miklós, Medgyessy Ferenc figurális kompozíciói. Tanulmányútjai is gazdag tapasztalatokhoz juttatták, járt Rómában (1972, 1978, 1982), Indiában (1980), Görögországban (1980), Svédországban (1982). Korai szobrait fából, mészkőből alkotta, később már befutott szobrászként jutott nemes anyagokhoz, bronz, márvány, stb. Alkotó munkásságának fő területe az emlékműszobrászat, az egyházi épületek szobrokkal való díszítése lett, ezek mellett jelentősek kisplasztikai alkotásai és éremművészete. 1964 óta Szentendrén él és alkot, számos szentendrei művésszel való találkozása termékenyítőleg hatott alkotói tevékenységére, amelynek közvetlenül megfogható eredményei is vannak, például 2011-ben a Kovács Margit Múzeumot Kocsis József szentendrei építész és Asszonyi Tamás, Csíkszentmihályi Róbert, Szabó Tamás, Szentirmai Zoltán képzőművészek újították fel. Szülőföldjén és külföldön is elismert művész. A figurális ábrázolás és az érzelmek kifejezése az ő művészetének erőssége, de nem kifejezetten hagyományos emlékműszobrászatot művel, elmozdul az absztrakt művészet felé, mely jótékony hatást gyakorol a nézők képzeletvilágára. Nem csoda, hogy alkotásaival Velencébe és Vatikán városba is eljutott, érdeme, hogy az egyházi művészet igényes színvonalon kerül a hívők elé. Igen termékeny alkotó, számos egyéni és csoportos kiállításon mérette meg alkotásait, mind itthon, mind külföldön jeles közgyűjtemények őrzik alkotásait. Életmű-kiállítását a kortárs művészetek egyik galériájában, a Művészetmalomban rendezték meg Szentendrén 2010-ben, e kiállításon volt először látható 2009 végén befejezett Mind elmegyünk című kompozíciója, melyen egy évig dolgozott. Mint a cím is sugallja, a téma az elmúláshoz vezető út, amelyet harminc kis bronzszoborból épített fel a művész, bemutatva az elmúláshoz vezető e:mberi utak különbözőségét. Munkásságának elismeréseképpen 2013. március 15-én Kossuth-díjjal jutalmazták. (Forrás:...

tovább